Szlovén nyelv
     turistáknak

A kiejtés

A szlovén (Slovenščina) a szláv nyelvek déli csoportjához tartozó nyelv. Közel 50 nyelvjárása van, az irodalmi nyelv alapját az alsó-krajnai nyelvjárás adta, a latin írás egy változatát használja. Legközelebbi rokona a horvát, bár nem használja a horvátban használatos összes hangot. Így nincs a szlovénben ć és đ; valamint q, w, x, y betű sem. A nyelv igen bonyolult, a főnévnek 6 esete van, három nyelvtani nemet és négy igeidőt használnak, viszont nincs névelő. A hangsúly nem állandó, néhány szótárban jelölik. Legfőbb érdekessége, az európai nyelvekben általában már nem használt kettős szám (duális): miza (asztal) - mizi (két asztal) - mize (asztalok). A č, š, ž betűk feletti mellékjel neve: strešica.

Megjegyzés: A következő oldalakon a szlovén szavak hangsúlyos hangját a dőlt szedés jelzi, pl: hvala, ahol az első a betű a hangsúlyos. A linkekre kattintva elhangzik a helyes kiejtés.

Az ábécé

A szlovén ábécé a következő 25 betűből áll:

A, B, C, Č, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, R, S, Š, T, U, V, Z, Ž

A szlovén hangok

Az egyes betűknek a következő hangok felelnek meg:

• a — mint a magyar á az ás szóban, például: mama (mama)
• b — mint a magyar b a baba szóban, például: biti (lenni)
• c — mint a magyar c a malac szóban, például: cena (ár)
• č — mint a magyar cs a macska szóban, például: čokolada (csokoládé)
• d — mint a magyar d az idő szóban, például: dan (nap)
• e — mint a magyar e vagy é az ez illetve kép szóban, például: teta (néni), illetve cena (ár); ezen kívül van egy semleges változata is, ami egy gyenge ö-re hasonlít: pes (kutya)
• f — mint a magyar f a fiú szóban, például: fant (fiú)
• g — mint a magyar g a lóg szóban, például: garaža (garázs)
• h — mint a magyar h az Ahmed szóban (ez nem felel meg az általánosan használt magyar h-nak!), például: hiša (ház)
• i — mint a magyar i az igen szóban, például: vidim (látom)
• j — mint a magyar j a haj szóban, például: jej! (egyél!)
• k — mint a magyar k a vakít szóban, például: kam (hová)
• l — mint a magyar l a hal szóban, például: levo (bal)
• m — mint a magyar m a hamu szóban, például: mama (mama)
• n — mint a magyar n a lenéz szóban, például: nič (semmi)
• o — mint a magyar o vagy a a rohan illetve fa szóban, például: telefon (telefon) illetve oče (apa)
• p — mint a magyar p az apa szóban, például: pot (ösvény)
• r — mint a magyar r az ír szóban, például: roža (rózsa)
• s — mint a magyar sz az eszik szóban, például: sedem (hét)
• š — mint a magyar s a hús szóban, például: šest (hat)
• t — mint a magyar t a toll szóban, például: taksi (taxi)
• u — mint a magyar u a kutya szóban, például: ura (óra)
• v — mint a magyar v a havas szóban, például: vaza (váza)
• z — mint a magyar z a ház szóban, például: zob (fog)
• ž — mint a magyar zs a vizsla szóban, például: žena (asszony)

Fontos megjegyezni, hogy a szlovén magánhangzók, lehetnek hosszúak és rövidek is. A hangsúlytalan szótagban mindig rövidek a magánhangzók, a hangsúlyos szótagban viszont mindkettő lehet, ezt meg kell tanulni. Az e és o betűk esetében ezt még tetézzük azzal, hogy mindkét betűnek van nyílt és zárt kiejtése is, amit szintén meg kell tanulni, hogy mikor melyiket ejtjük. Az e esetében ehhez még hozzájön egy semleges ö szerű hang is (mint a német -e végződésben).

Az l és a v magánhangzók előtt megegyezik a magyar l-lel illetve v-vel, más esetben viszont félhangzós u-nak ejtik (mint az angol w-t) őket. Ragozott alakokra ez utóbbi nem vonatkozik az l esetében (pl. a múlt időt magyar l-lel ejtik...): pol (fél), volk (farkas), nov (új), v mestu (városban).

Az r ejtése általában megegyezik a magyar ejtéssel. Két mássalhangzó között, szó elején mássalhangzó előtt, szó végén mássalhangzó után azonban ejtünk előtte egy rövid, semleges ö hangot.

A d és ž betűket egymás után úgy ejtjük, mint a magyar dzs-t: Madžarska / Magyarország.

A dj, lj, nj, tj betűkapcsolatokat mindig külön-külön betűkként ejtjük!

A fentieken kívül tudnunk kell, hogy a többi szláv nyelvhez hasonlóan, a szlovénben is zöngétlenül ejtjük a szóvégi zöngés hangokat, valamint zöngés hangok előtt a zöngétlenek is zöngéssé válnak.

Lássunk most néhány példát a gyakorlás kedvéért:

• avto (autó), dober dan (jó napot), zdravo (szia), hvala (köszönöm), ja (igen), malo (egy kicsit), pazi (veszély), kaj (mi), kdaj (mikor), kam (hol); brat (fiútestvér)
• srečno (jó szerencsét), dober večer (jó estét), kje (hol), v redu (rendben), cesta (út), Slovenka (szlovén nő), katero ime (milyen név), smer (irány)
• Amerika (Amerika), november (november), ob petih (öt órakor), ena (egy (nn)), koncert (koncert), vreme (időjárás); ne (nem)
• sem (vagyok), pes (kutya), dež (eső), ven (kint); teden (hét (nap)), pesem (dal), Slovenec (szlovén ember)
• na svidenje (viszontlátásra), živijo (szia), oprostite (elnézést), nimamo (nekünk nincs); nič (semmi)
• lahko noč (jó éjszakát), srečno pot (jó utat), prosim (kérem), sto (száz), stoj (állj), to (ez), gospod (úr), pošta (posta), dolar (dollár), osem (nyolc)
• ona (ő (nn)), voda (víz), božič (karácsony), torek (kedd), okno (ablak), konec (vég); pozor (figyelem)
• ura (óra), dobro jutro (jó reggelt), nič hudega (ne is törődj vele), razumem (értem), stanujem (lakom); kruh (kenyér), tu (itt)
• v Ljubljani (Ljubljanában), vrata (ajtó), včeraj (tegnap), vhod/vstop (bejárat), vroče (forró), vleci (húzni)
• nov (új), prav (rendben), gotov (kész), avtobus (busz), restavracija (étterem)
• žal (elnézést), bel (fehér), pol (fél), sol (só), dopoldne (délelőtt), jabolko (alma)
• voda (víz), vino (bor), večerja (vacsora), nova (új (nn)), seveda (természetesen), obvoz (terelés)
• liter (liter), limona (citrom), luč (fény), jedilni list (étlap), sladoled (jégkrém), slovar (szótár), mleko (tej), klet (alap), blagajna (pénztár), Ljubljana (Ljubljana); čevelj (cipő), dovolj (elég), zadovoljna (tartalom (nn))
• cesta (út), center (központ), cenik (árjegyzék), copate (papucs), december (december), Mojca, tujec (látogató), konec (vég), Slovenci (szlovének)
• hiša (ház), hči (lánya), hotel (szálloda), hitro (sürgős), tiho (csendes), hvala (köszönöm), hlače (nadrág), Bohinj, juha (leves), kruh (kenyér)
• garderoba (csomagmegőrző/ruhatár), oprostite (elnézést), prosim (kérem), čez tri četrt ure (az óra harmadik negyedében), razprodaja (vásár), januar (január), Kranj; vrt (kert), vrh (csúcs), vrsta (vonal), prvi (első), črn (fekete); rjav (barna), rdeča (vörös (nn))
• Jurij (György), Jože (Józsi), januar (január), jezik (nyelv), kje (hol), je (van), takoj (azonnal); dovolj (elég), Ljubelj
• gospod (úr), garaža (garázs), garderoba (csomagmegőrző/ruhatár), gora (hegy), grad (vár); kdaj (mikor), kdo (ki)
• čevelj (cipő), črna (fekete (nn)), počakajte (várni), srečno (sok szerencsét), večer (est), včeraj (tegnap), zvečer (este)
• živijo (szia), žena (feleség), ženska (asszony), Jože (Józsi), božič (karácsony), rože (virágok)
• dež (eső), mož (férj)
• številka (szám), šola (iskola), hiša (ház); obiščite (látogatni), letališče (repülőtér), stranišče (váróterem), prenočišča (vendégszobák), gledališče (színház)